Ugrás a tartalomhoz

Belgorodi terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belgorodi terület (Белгородская область)
Belgorodi terület címere
Belgorodi terület címere
Belgorodi terület zászlaja
Belgorodi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetKözponti
SzékhelyBelgorod
Járás25
Városi körzet1
Alapítás1954. január 6.
KormányzóVjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov
Rendszám31
Népesség
Teljes népesség1 500 659 fő (2024)
Népsűrűség55,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület27 100 km²
Elhelyezkedése
Belgorodi terület (Oroszország)
Belgorodi terület
Belgorodi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 46′, k. h. 37° 27′50.766667°N 37.450000°EKoordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 37° 27′50.766667°N 37.450000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorodi terület témájú médiaállományokat.

A Belgorodi terület (oroszul Белгородская область [Belgarodszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt), mely a Központi szövetségi körzethez tartozik. Az ország délnyugati vidékén, az ukrán határ mellett, Moszkvától 5–700 km-re délre fekszik. Közigazgatási központja Belgorod.

Területe 27 100 km², lakossága 1 511 600 fő (2005), népsűrűsége 55,8 fő/km².

Természetföldrajz

[szerkesztés]

Északon a Kurszki területtel (Oroszország), keleten a Voronyezsi területtel (Oroszország), délen a Luhanszki és a Harkovi területekkel (mindkettő Ukrajna), nyugaton pedig a Szumi területtel (Ukrajna) határos. A terület ukrán határának hossza összesen 540 km.

Domborzat, vízrajz

[szerkesztés]

A terület a Közép-orosz-hátság délnyugati és déli részét foglalja magában. Domborzata többnyire alföldi jellegű, lapos dombos, eróziós síkság. Felszínét sok helyen völgyek, vízmosások szabdalják. Legmagasabb pontja 277 m-es (Prohorovi járás).

Felszíni vizekben szegény, bővízű folyói vagy nagyobb tavai nincsenek. Területének alig 1%-át foglalják el felszíni vizek, lápok. Viszonylag jelentősebb folyói északnyugaton a Dnyeper mellékfolyója, a Vorszkla, valamint a Don vízgyűjtőjéhez tartozó Donyec, Tyihaja Szoszna és a területet észak-déli irányban átszelő Oszkol.

Ásványkincsek

[szerkesztés]

A híres kurszki mágneses mező 80%-a a Belgorodi területhez tartozik. Itt található Oroszország összes feltárt vasérckészletének mintegy 40%-a. Csak a jó minőségű (30-40% fémtartalmú) készleteket több tízmilliárd tonnára becsülik. A legjelentősebb érctelepek a Belgorodi, a Sztarij Oszkol-i és a Novij Oszkol-i járásokban találhatók. Egyéb ásványi kincsek közül kisebb mennyiségben apatit, bauxit, nagyobb mennyiségben mészkő fordul elő. Számos ásványvízforrást is hasznosítanak.

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és hosszú, kevéssé csapadékos a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,4 °C, a délkeleti részeken 6,7 °C. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma 155–160 körül mozog, a tenyészidő 180–190 nap. A csapadék mennyisége az északi és nyugati vidékeken 540–550 mm, de keleten és délkeleten egyes években csupán 400 mm.

Növény- és állatvilág

[szerkesztés]
A Donyec folyó

Az északi erdős sztyepp-övezetnek ezen a vidékén az eredeti növénytakaró csak kevés helyen maradt meg, helyén nagy kiterjedésű szántóföldek húzódnak. Nagyobb részük termékeny podzolos feketeföld (csernozjom); a folyóvölgyekben alluviális talajok, az északkeleti tájakon szürke erdőtalajok a jellemzők. Az összterület 10%-át – az ültetvényekkel együtt 12,5%-át – erdő foglalja el, ennek kb. 800 ha-nyi része védett. A lombos erdők jellemző fafajtái a tölgy, a kőris, a juhar, a folyók menti homokteraszokon elterjedtebb az erdei fenyő. Az erdőt gyakran rétek, sztyeppés vidékek váltják fel, ahol a növénytakarót a cserje- és fűfélék gazdagsága jellemzi.

Az állatvilágot őz, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl, több rágcsáló-féle képviseli. A területen 279 madárfajt számoltak meg, közülük 152 faj helyben fészkelő. Legelterjedtebbek a veréb- és a szalonkafélék, a lúdakat 30, a ragadozómadarakat 21 faj képviseli.

Az itt előforduló állatfajok kb. 10%-a védett.

Természetvédelmi területek

[szerkesztés]
  • "Lesz na Vorszkle" (Vorszkla-folyó menti erdő) – a Boriszovi járásban
  • "Jamszkaja sztyepp" – a Sztarooszkoli járásban.

Történelem

[szerkesztés]

A Belgorodi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1954. január 6-án hozták létre, nagyobb részben a Kurszki, kisebb részben a Voronyezsi területből.

A 16. század végétől kiterjedt védelmi vonalat hoztak létre az orosz földek védelmére Belgorodtól Tambovig. (Maradványai Hotmizsszk falu mellett ma is láthatók.) A védelmi rendszer központja az erődítménnyé alakított Belgorod volt, ahol az ún. Nagy Belgorodi ezred állomásozott. Az ezred bátran harcolt a poltavai csatában, ezért részére I. Péter cár zászlót adományozott.

1727-ben alakították meg a Belgorodi kormányzóságot, mely a mainál jóval nagyobb területet – benne például Brjanszk, Kurszk, Orjol városát – foglalt magában és 1779-ig állt fenn. A 18. század végére a védvonal elvesztette katonai jelentőségét. Az egykori kormányzóság címerét a mai Belgorodi terület vette át.

A második világháború idején a vidéken súlyos harcok folytak. A háború egyik híres és véres tankcsatája Pokrov környékén zajlott le, melynek tiszteletére történelmi emlékhelyet, a településen pedig közadakozásból templomot emeltek.

Gazdaság

[szerkesztés]

Ipar, bányászat

[szerkesztés]

A helyi nehézipar alapja a kiemelt jelentőségű vasércbányászat. Az országban kitermelt vasérc kb. harmadát az itteni – Belgorod, Sztarij Oszkol, Gubkino, Sebekino környéki – bányák adják. A vasércet helyi ércdúsító kombinátokban dolgozzák fel. Sztarij Oszkolban működik az elektrokohászat központja, mely jó minőségű acélt állít elő a gépipar számára.

További meghatározó iparágak: fémfeldolgozás, gépgyártás – energetikai, gyógyszeripari, élelmiszeripari és vegyigépek gyártása, – továbbá vegyi- és gyógyszeripar, építőanyagipar. Az élelmiszeriparon belül különösen nagy súllyal szerepel a cukorgyártás. A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok:

  • Belgorod: energetikai gépgyár, többek között különleges berendezéseket állítanak elő atomerőművek számára ("Bel-energomas")
  • Sztarij Oszkol: elektrokohászati kombinát, acélgyártás, acélcsövek gyártása, hengermű; gépkocsik, traktorok elektromos berendezéseinek gyára
  • Sebekino: vegyipari kombinát, gyógyszergyár ("Bel-vitamin"); gépgyár
  • Lebegyinszki ércdúsító kombinát
  • Sztojlenszk ércdúsító kombinát
  • Gubkino
  • Valujki

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A régió a feketeföld-övezethez tartozik ezért mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A megművelt terület nagysága 2,7 millió ha (az összterület 80%-a), ennek 70%-a feketeföld. A szántóföldi növénytermesztésben legnagyobb a gabonafélék (főleg búza és árpa) aránya, jóval kisebb a takarmánynövényeké (kukorica). Az ipari növények közül különösen fontos a cukorrépa termesztése, hiszen ez a terület a cukorgyártás egyik országos jelentőségű központja.

Közlekedés

[szerkesztés]

A terület helyi viszonylatban fejlett úthálózattal rendelkezik. Itt haladnak keresztül azok az országos jelentőségű fő közúti és vasútvonalak, melyek Moszkvát és az ország középső tájait Ukrajna déli vidékeivel kötik össze: a szövetségi M-2-es "Krim" autóút, illetve a Moszkva-Harkov-Szevasztopol vasúti fővonal. A terület összes vasútvonalainak hossza csaknem 700 km. Szilárd burkolatú, autóval járható útjainak hossza 8500 km.

Népesség

[szerkesztés]

A lakossága összlétszáma 1 511 600 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 65,8%. A népsűrűség 55,8 fő/km², az Oroszországi Föderáció 15. legsűrűbben lakott régiója. Az átlagéletkor 38,5 év, a gazdasági szempontból aktív munkavállalók aránya 46%.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint: orosz – 93%, ukrán – 5%. A további 2% megoszlik a belaruszok, örmények, azeriek, tatárok, németek, cigányok, moldávok, grúzok között.

Települések

[szerkesztés]

A Belgorodi területen (a 2010. évi népszámláláskor) 11 város, 18 városi jellegű település és 1574 falusi település található, mely utóbbiak közül 69 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Belgorodi területen 66% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 16-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 5%-a számára nyújtanak otthont.

A Belgorodi terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):

Magyar név Orosz név Rang Lélekszám Közigazgatási beosztás
Belgorod Белгород város
356 402
Alekszejevka Алексеевка város
39 026
Valujki Валуйки város
35 322
Gubkin Губкин város
88 560
Sztarij Oszkol Старый Оскол város
221 085
Sebekino Шебекино város
44 279
Ilovka Иловка falu
3 077
Alekszejevkai járás
Oktyabrszkij Октябрьский városi jellegű település
7 456
Belgorodi járás
Razumnoje Разумное városi jellegű település
16 600
Belgorodi járás
Szevernij Северный városi jellegű település
9 847
Belgorodi járás
Besszonovka Бессоновка falu
3 065
Belgorodi járás
Dubovoje Дубовое falu
8 627
Belgorodi járás
Majszkij Майский falu
8 748
Belgorodi járás
Puskarnoje Пушкарное falu
3 332
Belgorodi járás
Sztreleckoje Стрелецкое falu
6 862
Belgorodi járás
Tavrovo Таврово falu
5 192
Belgorodi járás
Boriszovka Борисовка városi jellegű település
13 896
Boriszovkai járás
Urazovo Уразово városi jellegű település
6 982
Valujki járás
Vejgyelevka Вейделевка városi jellegű település
7 008
Vejgyelevkai járás
Volokonovka Волоконовка városi jellegű település
11 552
Volokonovkai járás
Pjatnyickoje Пятницкое városi jellegű település
4 536
Volokonovkai járás
Grajvoron Грайворон város
6 234
Grajvoroni járás
Golovcsino Головчино falu
4 716
Grajvoroni járás
Szkorodnoje Скородное falu
3 707
Gubkini járás
Troickij Троицкий falu
6 214
Gubkini járás
Ivnya Ивня városi jellegű település
7 933
Ivnyai járás
Korocsa Короча város
5 877
Korocsai járás
Behtyejevka Бехтеевка falu
3 290
Korocsai járás
Krasznoje Красное falu
2 158
Krasznojei járás
Birjucs Бирюч város
7 846
Krasznogvargyejszkij járás
Zaszoszna Засосна falu
4 213
Krasznogvargyejszkij járás
Livenka Ливенка falu
3 870
Krasznogvargyejszkij járás
Krasznaja Jaruga Красная Яруга városi jellegű település
8 028
Krasznaja Jaruga-i járás
Novij Oszkol Новый Оскол város
19 530
Novij Oszkol-i járás
Prohorovka Прохоровка városi jellegű település
9 761
Prohorovkai járás
Rakitnoje Ракитное városi jellegű település
10 286
Rakitnojei járás
Proletarszkij Пролетарский városi jellegű település
8 654
Rakitnojei járás
Rovenyki Ровеньки városi jellegű település
10 264
Rovenyki járás
Gorogyiscse Городище falu
3 562
Sztarij Oszkol-i járás
Rogovatoje Роговатое falu
3 001
Sztarij Oszkol-i járás
Csernyanka Чернянка városi jellegű település
15 217
Csernyankai járás
Maszlova Prisztany Маслова Пристань városi jellegű település
5 819
Sebekinói járás
Novaja Tavolzsanka Новая Таволжанка falu
5 324
Sebekinói járás
Sztroityel Строитель város
23 933
Jakovlevói járás
Tomarovka Томаровка városi jellegű település
8 094
Jakovlevói járás
Jakovlevo Яковлево városi jellegű település
2 905
Jakovlevói járás

Politika, közigazgatás

[szerkesztés]

Politikai rendszer

[szerkesztés]

A Belgorodi terület élén a kormányzó áll:

  • Jevgenyij Szavcsenko: első alkalommal 1993-ban nevezték ki, majd 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban újraválasztották. 27 év után, 2020. szeptember 22-én nyugdíjba vonult. Feladatait egy ideig helyettese látta el.
  • Vjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov: 2020. november 18. – Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Korábban, 2016–2018 között Szevasztopol, 2018–2020 között a Sztavropoli határterület helyettes kormányzója volt.[1]
A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,[2] és szeptember 27-én mint megválasztott kormányzót beiktatták hivatalába.

A 2005. október 16-ai választások eredményeként a területi dumában a 35 képviselői hely megoszlása:

  • Egységes Oroszország párt: 20 hely
  • Kommunista Párt: 4 hely
  • Oroszországi Liberális Demokrata Párt: 2 hely
  • Haza Szövetség: 1 hely
  • Helyi nagyvállalatok vezetői: 8 hely. (A helyi hatalmi szervek támogatásával, olyan választási körzetekből, ahol az Egységes Oroszország Párt nem indított jelöltet.)

Közigazgatás és önkormányzatok

[szerkesztés]

A Belgorodi terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 11 város közül a 6 legnépesebb területi alárendeltségű, így ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 2003. évi oroszországi önkormányzati törvény alapján végrehajtott reform nyomán 2006. január 1-től a Belgorodi területen 337 helyi önkormányzat kezdte meg működését, közülük 1 városi körzet – a terület székhelye, Belgorod – és 21 járási önkormányzat, továbbá 28 városi és 287 falusi község volt.

Későbbi átszervezések miatt a 2010. évi népszámláláskor a 21 járás közül csak 19-ben működött járási önkormányzat, a Sztarij Oszkol-i és a Gubkini járásban nem, mivel ezek területe a megfelelő városi körzethez tartozik. A 6 területi alárendeltségű város közül Belgorod a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, és egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. Sztarij Oszkol és Gubkin szintén városi körzetek központjai, de ezekhez hozzá tartozik a megfelelő járás teljes területe is, melyekben nem működik járási önkormányzat. A további 3 területi alárendeltségű város (Sebekino, Alekszejevka és Valujki) nem alkot városi körzetet, hanem annak a járási önkormányzatnak van alárendelve, amelynek székhelye. A járásokhoz összesen 25 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 260 falusi község tartozik.

Közigazgatási szempontból tehát a Belgorodi terület 21 járásra és 6 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 19 járási önkormányzat és 3 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 25 városi és 260 falusi község alkotja.

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Alekszejevkai járás Алексеевский район Alekszejevka
25 425
Belgorodi járás Белгородский район Majszkij
108 778
Boriszovkai járás Борисовский район Boriszovka
26 252
Csernyankai járás Чернянский район Csernyanka
32 647
Grajvoroni járás Грайворонский район Grajvoron
29 137
Ivnyai járás Ивнянский район Ivnya
23 570
Jakovlevói járás Яковлевский район Sztroityel
57 774
Korocsai járás Корочанский район Korocsa
38 695
Krasznaja Jaruga-i járás Краснояружский район Krasznaja Jaruga
14 891
Krasznogvargyejszkij járás Красногвардейский район Birjucs
40 636
Krasznojei járás Красненский район Krasznoje
13 371
Novij Oszkol-i járás Новооскольский район Novij Oszkol
43 396
Prohorovkai járás Прохоровский район Prohorovka
30 094
Rakitnojei járás Ракитянский район Rakitnoje
33 935
Rovenyki járás Ровеньский район Rovenyki
24 060
Sebekinói járás Шебекинский район Sebekino
47 889
Valujki járás Валуйский район Valujki
33 845
Vejgyelevkai járás Вейделевский район Vejgyelevka
21 670
Volokonovkai járás Волоконовский район Volokonovka
32 769
Gubkini járás Губкинский район Gubkin
33 561
Sztarij Oszkol-i járás Старооскольский район Sztarij Oszkol
35 457

A két utolsóként felsorolt járásban nem működik járási önkormányzat, mivel területük a Gubkini illetve a Sztarij Oszkol-i városi körzethez tartozik.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Belgorod Oblast
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorodi terület témájú médiaállományokat.